Ahány ország, annyi hagyomány, főleg, ha a szeretet ünnepéről van szó. Az év legvarázslatosabb ünnepe alkalmából utánajártunk, hogy egyes európai országok karácsonyi szokások terén miben különböznek, és miben hasonlítanak a saját, féltve őrzött tradícióinkhoz. Néha megható, néha pedig meglepő hagyományokra bukkantunk, de a szokatlan és furcsa babonákban mindig van valami közös: a középpontban a család áll, és a legfontosabb, hogy együtt töltsük ezt az időszakot azokkal, akiket a legjobban szeretünk.
Milyen karácsonyi szokások tartják lázban Olaszországot?
Az olaszok megadják a karácsony módját, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sokkal tovább ünnepi lázban égnek, mint bárhol máshol a világon. Az ünnepi szezon már december 8-án kezdetét veszi Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe alkalmából, és egészen január 6-ig, vízkeresztig tart. Az utóbbi dátum ismerős lehet, hiszen itthon hivatalosan ekkor bontjuk le a karácsonyfát, ugyanakkor Olaszországban sokkal nagyobb hangsúlyt kap a karácsony vallási jelentősége. A városok egész decemberben ünnepi fényben ragyognak, és szinte minden sarkon belefuthatunk egy betlehembe a jászolban fekvő kis Jézussal. Az ünnep legfontosabb eleme az olaszok számára az együtt elköltött ünnepi ebéd és vacsora, szenteste azonban egyetlen asztalon sem találhatunk húst, ekkor halételeket vagy zöldségeket fogyasztanak. Rómában a pezzetti nevű étel a legnépszerűbb, ami nem más, mint olajban, fűszeres bundában kisütött articsóka, cukkini és brokkoli, Nápolyban viszont a tenger gyümölcseit részesítik előnyben zöldségkörettel. A tészta is elmaradhatatlan fogás ilyenkor, de minden régióban más és más étel számít hagyományos karácsonyi fogásnak.
Nem is gondoltad volna: A Mikulás helyett Babbo Natale-t, karácsony apót várják decemberben, januárban pedig la Befana, a jó boszorkány látogatja és ajándékozza meg a gyerekeket.
Karácsonyi szokások Spanyolországban
Minden országban találkozhatunk furcsa karácsonyi hagyományokkal, ez alól Spanyolország sem kivétel. Az egyik legizgalmasabb, hogy az ünnepek alatt szinte mindenki kitölt néhány lottószelvényt, ilyenkor ugyanis a nyeremény a 2 milliárd eurót is meghaladhatja. Ha hiszed, ha nem, már 1812 óta próbára teszik a szerencséjüket a spanyolok, persze manapság már egészen máshogy néz ki a sorsolás. December 22-én élő adásban jelentik be a nyertes számsort, miközben gyermekkórus fokozza az ünnepi hangulatot. Spanyolországban a Mikulás helyett a napkeleti bölcsek jutalmazzák meg a jó gyerekeket: Gáspár, Menyhért és Boldizsár január 5-én, hatalmas utcabál kíséretében érkezik. Persze itt is igaz, hogy ahány régió, annyi ünnepi szokás: Galíciában egy El Apalpador nevű mitikus figura, Baszkföldön pedig Olentzero kézbesíti a karácsonyi ajándékokat. A spanyolok karácsonya inkább egy hatalmas fesztivál, mint meghitt elcsendesülés, és a két ünnep között sem pihennek. December 28-án a Dia de los Santos Inocentes tartja lázban őket, ami a bolondok napja megfelelője. Ezen a napon senki sincs biztonságban, mindenki azon mesterkedik, hogy borsot törjön mások orra alá, és ártatlan tréfákkal és átverésekkel szórakoztassák egymást, mindezt vicces jelmezekbe és parókákba öltözve.
Tudtad? A karácsonyi lottózás alkalmával bevett szokás, hogy az ismerősök közös szelvényt vásárolnak, és megosztják a nyereményt, sőt, 2011-ben egy egész város fogott össze, és 960 millió eurót nyertek!
Görög tradíciók a szeretet ünnepén
A görög karácsonyi hagyományoknak évszázadokra visszanyúló múltjuk van. Az ünnep 14 napon át tart, szentestétől vízkeresztig, de természetesen már december elejétől megkezdődik az izgatott várakozás és készülődés. A karácsonyfa, mint szimbólum 1833-ban kezdett elterjedni, de egészen a II. világháború végéig csupán a tehetősebb családok körében volt divat a faállítás. A görögök ebben az időben fenyő helyett kis hajókat díszítettek fel, ezért az angyalka, a harang vagy a csillag mellett a legkedvesebb karácsonyi motívumok között még most is megtalálhatjuk a vitorlás hajót.
A karácsony fénypontja Görögországban a családi vacsora, ahonnan nem hiányozhatnak a tradicionális görög ünnepi fogások. A christopsomo kerül az asztal közepére, ami egy középen keresztet formáló kenyér, amit mandulával és dióval szórnak meg. A főétel rendszerint sertéshús vagy pulyka, de egyes régiókban a magyar töltött káposztához hasonló ételt is fogyasztanak zellerrel és spenóttal megspékelve. A desszert sem maradhat el, a legnépszerűbb finomság a melomakarona, ami egy mézzel, naranccsal és magvakkal készült édes sütemény, amit annyira kedvelnek a görögök, hogy év közben is szívesen készítik.
Majdnem úgy, mint itthon: A karácsony előtti hetekben a vidéki falvakban még mindig népszerű a disznóvágás, a hús egy részét karácsonykor használják fel, a többit pedig a téli hónapokban fogyasztják el.
Csehország
Ha cseh karácsonyi szokások kerülnek terítékre, nem mehetünk el szó nélkül a különböző babonák mellett sem, náluk ugyanis karácsonykor szokás megjósolni, hogy mit hoz a jövő, például egy váll mögött elhajított cipő segítségével. A hiedelem szerint ha a hajadon lány cipőjének orra az ajtó felé mutat, akkor a következő évben esküvőre számíthat. De egy keresztbe félbevágott alma is megmutathatja, mit hoz a jövő: ha csillagot formál a gyümölcs belseje, egészségesek leszünk az új évben. A cseh ünnepi asztalon ismerős fogásokat találhatunk. Tartalmas levesek, burgonyasaláta és rántott ponty a fő attrakció, ugyanakkor a fogások elkészítésekor különösen figyelnek arra, hogy bizonyos hozzávalók semmiképp se maradjanak ki a főzés során. A fokhagymának, a méznek, az almának és a gombának is különleges erőt tulajdonítanak, és ahhoz, hogy a következő évben egészségben éljen a család, mindenképpen el kell fogyasztani a belőlük készült fogásokat. Karácsonyi hagyományaik sok mindenben hasonlítanak a nálunk elterjedt szokásokra, például Csehországban is a Jézuska hozza az ajándékokat, csengőszó jelzi az ajándékbontás idejét, és csillagszórók fénye ígér felhőtlen perceket a karácsonyfa körül.
Vicces, de tényleg így van: A csehek úgy tartják, hogy aki december 24-én egész nap böjtöl, azaz nem fogyaszt húst, este egy repülő arany malacot láthat az égen.
Lengyelország
Ahogy itthon is, Lengyelországban is a családdal töltött pillanatok a legfontosabbak a karácsonyi időszakban. Az ünneplés december 24-én veszi kezdetét, a betlehemi csillag megkeresésével. Nagy hagyománya van annak, hogy a lengyelek megvárják, amíg az első csillag felbukkan az égen, és csak utána ülnek le elfogyasztani az ünnepi vacsorát. A teríték része az opłatek ostya, amit a családtagok közösen fogyasztanak el jókívánságok kíséretében. A hagyományos ünnepi vacsora 12 fogásból áll, ami az új év elkövetkezendő hónapjait és az apostolokat szimbolizálja. Az ételek közül a légnépszerűbb a barscs, a gombával töltött pierogi, a savanyúkáposzta, valamint a makowiec nevű mákos sütemény, amit mi csak bejgliként emlegetünk. Az ajándékokat 24-én este az angyalka hozza, nem ritkán egy beöltözött családtag játssza el az ajándékhozó szerepét, de egyes régiókban a Jézuska teszi a fa alá a meglepetéseket, akár csak idehaza.
Jó tudni: Egy régi legenda szerint karácsony estéjén az állatok is képesek beszélni, ezen a napon ugyanis az a feladatuk, hogy köszöntsék az újszülött Jézuskát. A gyerekek minden évben tesztelik is, ezért egész nap bevonják a beszélgetésbe a házi kedvenceket is.
Kíváncsi vagy, hogy melyek Európa legszebb adventi vásárai? Olvasd el cikkünket, és csempéssz a napodba egy csipetnyi karácsonyi varázst!
(A cikkben szereplő képek forrása: Shutterstock)